Utrio, Kaari: Éva lányai. Az európai nő története. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1989.
Kaari Utrio finn történész-író „történelemkönyvét” sok nyelvre lefordították már. Mind hazájában, mind a világ különböző országaiban kisebb-nagyobb felzúdulást keltett azzal a szemérmetlen állításával, miszerint a történelmet eddig férfiak írták férfiakról és férfiak számára, következésképpen hamisan vagy legalábbis egyoldalúan. S hogy a világ rendje helyreálljon, megírta ő, a nő, a nők történelmét a nőknek. Pontosabban az európai nő, gyermek és család történetét, nem titkolva azon meggyőződését, hogy műve a teremtés koronáinak is okulására szolgálhat. „Úgy vélem, hogy alkalmazkodni képes testvéreim jól boldogultak az életben, amennyire csak a külső körülmények lehetővé tették… Nehéz helyzetbe azok kerültek, akik nem tudtak alkalmazkodni, akik valami másra szomjaztak: tudásra, függetlenségre, saját akaratra, azok, akik a dolgokat másként látták, mint a többiek. Az ilyen ember sorsa mindig a szenvedés, akár férfi, akár nő az illető. Szenvedésük árán Európa lassanként humánusabb és jobb világgá változott. A modern európai nő a gondolat és a tett olyan szabadságát élvezheti, amelyről ősanyái vagy testvérei a földgolyó más részén még csak álmodni sem mertek. Ezért mondok köszönetet valamennyi múltbeli testvéremnek, különösképpen azoknak, akik nem alkalmazkodtak. ”
Kaari Utrio műve vélhetően nálunk is felkelti az olvasók figyelmét.
Vélemény?
MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
-
Utolsó bejegyzések
- Bús Lívia: Itt a kezem …
- Neményi Mária, szociológus
- Neményi Mária: Egy határszerep anatómiája. Védőnők a nemi, szakmai és etnikai identitás metszéspontjában. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest,2001.
- Zámbó András: Mondhat-e újat a feminista teológia? A feminista teológia kritikai analízise. Kiadja: A Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya. Budapest, 1996.
- Utrio, Kaari: Éva lányai. Az európai nő története. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1989.
- Szemere Katalin: Keramika Hungarica. Népszabadság, 2008. november 18.
- Lessenyei Márta (1930): Dukai Takács Judit (bronz dombormű, 1990, Sopron)
- Lessenyei Márta (1930): Ferenczy Noémi síremléke. (bronzszobor, 1973, Kerepesi úti temető)
- Lessenyei Márta (1930): Szilágyi Erzsébet emlékkút. 1968. Budapest, II. Szilágyi Erzsébet fasor.
- Lessenyei Márta (1930) szobrász …
- Korb Erzsébet (1899–1925): Danaidák, 1925.
- Korb Erzsébet (1899–1925): Leányportré. 1920-25.
-
Hivatkozások