Bozzi Vera – Czene Gábor: Elsikkasztott feminizmus. Osiris, Budapest, 2006.
Tényfeltáró visszaemlékezés, párbeszédben feldolgozott kordokumentum. A szerzők így határozták meg könyvük műfaját, amely a rendszerváltáskor kibontakozó magyar feminista mozgalomról szól. Emellett a civil társadalomról, a nagypolitikáról, a kilencvenes évek alternatív világáról: anarchistákról, zöldekről, házfoglalókról, melegekről. Ezt a könyvet két feminista írta: egy fotóriporter és egy újságíró, egy nő és egy férfi. Mindketten részesei voltak azoknak az eseményeknek, amelyek felidézésével a magyarországi feminizmus közeli, mégis elfeledett – vagy tudatosan elhallgatott – múltjának rekonstruálására vállalkoztak. Az Elsikkasztott feminizmus őszinte, éppen ezért provokatív mű. Magyarázatot keres arra, mi az oka annak, hogy miközben a feminizmus napjainkban.
Összefoglaló a “magyar nőtörténet forrásai” címmel 2005. november 24-én tartott konferenciáról.
A FSZEK Szociológiai gyűjteményének szervezésében 2005. november 24-én „A MAGYAR NŐTÖRTÉNET FORRÁSAI” címmel konferenciát tartottunk. Az előadók munkáiból átfogó képet alkothattunk a 19-20 század nőmozgalmának fontosabb eseményeiről, illetőleg a nők helyzetének, társadalmi megítélésének problémáiról.
A konferencia első felében az előadók korabeli folyóiratok alapján mutatták be a magyarországi feminista mozgalom kialakulásának gyökereit s annak jellemzőit.
Kereszty Orsolya előadásában a Nemzeti Nőnevelés 1879-1918 közötti számai alapján a leányiskoláknak a nők oktatásában és a nemzetnevelésben betöltött szerepét mutatta be. Ismeretes, hogy a nőmozgalmak egyik fő kérdése a foglalkozási esélyegyenlőség problémája volt, ami elképzelhetetlen megfelelő oktatási rendszer nélkül.
Acsády Judit a feminizmus és a pacifizmus kérdését taglalta a Bédy-Schwimmer Rózsa szerkesztésében 1914-1918 között megjelenő „A nő” című folyóirat cikkei alapján. Ez egyike volt a nemzetközi nőmozgalmat megosztó kérdéseknek, melynek aktualitását az I. világháború is kiemelte.
Elekes Irén Borbála egy másik, szintén Bédy-Schwimmer Rózsa szerkesztésében megjelenő lap, „A nő és a társadalom” ismertetésén keresztül mutatta be a magyarországi feminista egyesület és nőmozgalom kezdeteit és tevékenységét, azokat a szellemi hagyományokat, amelyek jó része mindmáig nem vesztett aktualitásából.
dr. Reisz László előadásában a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma keretében létrehozott Feminista Archívum célkitűzéseit és jellemzőit ismertette a források alapján elkülönítve a nőmozgalommal, illetőleg a nőkkel kapcsolatosan jelentkező felfogásokat.
A konferencia második felében elhangzó előadások az egyéni női életsorsok, illetőleg a nők életének speciális területein keresztül mutatták be a nők helyzetének alakulását, identitásuk változásait.
Sárai Szabó Katalin Vargha Gyuláné, Szász Póla életútját mutatta be, aki Szász Károly református püspök lányaként a Lórántffy Zsuzsánna Egyesület alapítójaként a hagyományos háziasszonyi szerepet cserélte fel az egyházi keretek között folytatott egyesületi munkára.
Borbíró Fanni a Teleki – De Gerando család történetének, Brunszvik Teréz, Teleki Blanka Emma és De Gerando Antonina életéből kiragadott epizódjain keresztül a 19. század történelmének fontos eseményeit mutatta be – női szemszögből.
Mátay Mónika előadásában a 19. századi Debrecen cívisvilágának házassági konfliktusait, válásait elemezte a fennmaradt válóperes iratok anyaga alapján különös tekintettel a férfi – nő kapcsolatokban jelentkező esélyegyenlőségre.
Szarka Eszter a diplomás női sajtó két világháború közötti jellemzőit ismertette, elsődlegesen a „mérsékelt feminizmus” képviselői által 1935-ben létrehozott „Magyar Női Szemle” című folyóirat tevékenységére, mely tudatosan is vállalva törekedett egy női elit identitásának kialakítására egy keresztény-konzervatív társadalmi közegben.
Kádár Judit a nőkről alkotott kép alakulását egyetlen folyóirat, az Új Idők alapján ismertette, rámutatva, miképpen tükröződnek a nőkkel kapcsolatosan jelentkező mindenkori hivatalos és félhivatalos elvárások, sztereotípiák a korabeli női sajtó hasábjain.
A konferenciát számtalan hozzászólással tarkított vita zárta le.
-
Utolsó bejegyzések
- Bús Lívia: Itt a kezem …
- Neményi Mária, szociológus
- Neményi Mária: Egy határszerep anatómiája. Védőnők a nemi, szakmai és etnikai identitás metszéspontjában. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest,2001.
- Zámbó András: Mondhat-e újat a feminista teológia? A feminista teológia kritikai analízise. Kiadja: A Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya. Budapest, 1996.
- Utrio, Kaari: Éva lányai. Az európai nő története. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1989.
- Szemere Katalin: Keramika Hungarica. Népszabadság, 2008. november 18.
- Lessenyei Márta (1930): Dukai Takács Judit (bronz dombormű, 1990, Sopron)
- Lessenyei Márta (1930): Ferenczy Noémi síremléke. (bronzszobor, 1973, Kerepesi úti temető)
- Lessenyei Márta (1930): Szilágyi Erzsébet emlékkút. 1968. Budapest, II. Szilágyi Erzsébet fasor.
- Lessenyei Márta (1930) szobrász …
- Korb Erzsébet (1899–1925): Danaidák, 1925.
- Korb Erzsébet (1899–1925): Leányportré. 1920-25.
-
Hivatkozások
