Vajna Tamás: Feminizmusváltozatok – Keresd a férfit. HVG, 98/3. – 1998. január 24. 72-74. old.
Ezzel szemben a liberális irányzat követői szerint – mint többek közt Luce Irigaray francia filozófusnő is, aki a világot hangsúlyozottan feminista szemszögből vizsgálja – a nemek közötti egyenlőség, elvileg, magától értetődő. A kérdés sokkal inkább az, mitől lesz egy fiúnak született csecsemő felnövekedve elnyomó férfi és egy leány elnyomott asszony. A liberális irányzat követői úgy gondolják, mindezért az évszázados szocializációs, nevelési receptek a felelősek, s ha ezen sikerülne változtatni, máris kézben lenne a megoldás. A szocialista feministáknak nevezett irányzat követői, akik gyorsabb, gyakorlatiasabb megoldást sürgetnek, viszont – mint azt az amerikai Szabadság Szocialista Párt feminista tagozata közzé is tette -, a liberális békülékenységet kritizálva, azt állítják: “Nem elég a nevelés reformja és a tradicionális nemi szerepek átgondolása, szükség van a szexista eszközökkel operáló férfihatalom – lehetőleg egyetemes – női kontrolljára.”
Zágoni Miklós: Feminizmus és ökológia. Esély. 2001/ 2. 38-50.
“Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus írja: “Mivel az ember mindenfajta erkölcsi felelőssége értékfelfogásaiból táplálkozik, szembe kell szegülnünk azzal a járványszerű téveszmével, hogy csak a megszámolható és megmérhető dolgok tartoznak a valósághoz. Meggyőzően ki kell mutatnunk, hogy szubjektív tapasztalási folyamataink a valóságosságnak ugyanazzal a fokával bírnak, mint minden, ami az egzakt természettudomány terminológiájával kifejezhető.” Egy példa: a háziasszony észreveszi, megérzi a ház vagy a család romlásának legapróbb jelét is, még mielőtt bármi mérhető vagy számszerűsíthető változás lenne detektálható.
Azt gondolhatnánk, Lorenz ezen alapvető észrevétele megalapozza a “női tudományok” sorát, többek között a feminista ökológiát* (*lábjegyzetbe: Ökológia: A szót Ernst Haeckel német biológus alkotta meg 1869-ben, a görög oikos – háztartás, tűzhely – kifejezésből. A tudományág a Föld élőlényeinek és a szárazföldi-óceáni-légköri élettérnek a kölcsönhatásait egységes egészként vizsgálja.), amelyek szakítanának azzal a – Lorenz által scientistának nevezett, Galilei híres matematika-idézetétől (“A Természet nagy könyve a matematika nyelvén van megírva”) eredeztethető – európai hagyománnyal, amely kategorikusan kizár mindent a természettudományok köréből, ami nem írható le vagy fogalmazható meg a matematika nyelvén, s helyettük teret engednének a szubjektív, érzésre és esztétikumra alapozott megismerés számára.”
-
Utolsó bejegyzések
- Bús Lívia: Itt a kezem …
- Neményi Mária, szociológus
- Neményi Mária: Egy határszerep anatómiája. Védőnők a nemi, szakmai és etnikai identitás metszéspontjában. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest,2001.
- Zámbó András: Mondhat-e újat a feminista teológia? A feminista teológia kritikai analízise. Kiadja: A Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya. Budapest, 1996.
- Utrio, Kaari: Éva lányai. Az európai nő története. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1989.
- Szemere Katalin: Keramika Hungarica. Népszabadság, 2008. november 18.
- Lessenyei Márta (1930): Dukai Takács Judit (bronz dombormű, 1990, Sopron)
- Lessenyei Márta (1930): Ferenczy Noémi síremléke. (bronzszobor, 1973, Kerepesi úti temető)
- Lessenyei Márta (1930): Szilágyi Erzsébet emlékkút. 1968. Budapest, II. Szilágyi Erzsébet fasor.
- Lessenyei Márta (1930) szobrász …
- Korb Erzsébet (1899–1925): Danaidák, 1925.
- Korb Erzsébet (1899–1925): Leányportré. 1920-25.
-
Hivatkozások