Bárány Péter …

Bárány Péter: A magyar anyáknak az országgyűlésre egybegyűlt Ország Nagyjai s magyar atyák elejébe terjesztett alázatos kérések. Buda, 1790. Széchenyi Könyvtár Röpirattár.

Palasik Mária (szerk.): A nő és a politikum. A nők politikai szerepvállalása Magyarországon. Napvilág kiadó Kft, Budapest, 2007.

A nő és a politikum. Múlt-kor történelmi portál, 2008. március 4. 14:00

A 18. századi társadalmi felvilágosodás napjainkban reneszánszát éli: akkor a polgárok, ma a nők feszegetik a kerek világ abroncsait, helyet követelve maguknak a sorsunkat irányító hatalomban.

A könyv létrehozásában résztvevők célja, hogy történelmi háttérbe ágyazva felvázolják, miként ragadják magukhoz a nők a régi szerepet szimbolizáló fakanál mellett előbb valamely gép vagy a traktor, majd egyre bátrabban a családi autó, végül az ország kormányát. A szerzők között találunk történészeket, szociológusokat, közgazdászokat, filozófust, levéltárost, nyelvészt, műszaki menedzsert és statisztikust is, akiknek kutatásai nyomán kirajzolódik az olvasó előtt a világnak egy sajátos szelete, amelyet így talán sosem láttunk.

Megtudhatjuk, mi volt a nők joga (és kötelessége) az évszázadok során, és mi ma, felvillan nevezetes történelmi nagyasszonyok portréja, napjaink női képviselői vallanak munkájukról, vágyaikról és csalódásaikról. A könyv egy rövid történeti felütéssel indít: a több ezer éves múlt után Gáspár Gabriella a rendi társadalomtól a Horthy-korszak végéig elemzi a női jogok változásait, majd a kötet szerkesztője, Palasik Mária a női egyenjogúság szabályozásáról ír.

A kötet következő nagy fejezetében az 1989-ig betöltött közéleti szerepeit elemzik: a női mobilitás változásai mellett a pártvezetés női tagjairól is olvashatunk. A könyv harmadik nagyobb része a rendszerváltás utáni közéletet elemzi, és a nők szerepvállalása mellett azt is megpróbálja megvizsgálni, hogy mik számítanak igazán férfi és női témának a Parlamentben.

A művet az egyedi életúttörténetek ismertetése teszi igazán átélhetővé, a szerzők a mai és egykori résztvevők interjúinak részletes feldolgozásával, táblázatokkal, gazdag jegyzet- és szakirodalmi ajánlásokkal felvértezve kívánnak segíteni eligazodni a témában.

A feminista megközelítést tudatosan kerülni kívánó könyv az előítéletek és a sztereotípiák átlépésére is vállalkozott. A szerzők a könyvet ajánlják a politizáló (nem csak értelmiségi!) nőknek és persze férfiaknak, mindazoknak, akik még ma is a fakanálszindróma hívei, valamint mindenkinek, aki e csoportosításból kimaradt: az álláspontjukat még ki nem alakító nőknek és férfiaknak.

Szalai Erzsébet: A kettős kötés. Beszélő, 1994. október 6.

“A dolgok hárítása része annak a mechanizmusnak, amellyel a férfitársadalom nemünk helyét kijelöli a világban. Nyugodtan beszélhetünk kirekesztő mechanizmusról is, melynek lényege, hogy a társadalmi élet meghatározó területein – a politikában, a gazdasági életben, a kultúrában, a tudományban – egy kimondatlan, láthatatlan, de eredményében mindkét fél számára nagyon is érzékelhető numerus clausus érvényesül (TGM szerint ez áltagban kb. 10%). Erejének forrása hangsúlyozottan tudattalansága – a lelkek mélyének makacs beidegződéseiről van szó, amelyeket csak nagy önreflexióval és empátiával lehet felszínre hozni, megfogalmazni. És csak így lehet lassan, nagyon lassan megváltoztatni.

A férfiak korlátozzák az általuk uralt területekre bebocsátott nők arányát, és a belépést feltételekhez kötik. Több évi megfigyelés alapján úgy látom, hogy a sikerre vágyó nőnek két dologról kell lemondania: a „nőies” magatartásról – nem érvelhet egy tudományos vitán megérzéseivel, nem fakadhat sírva egy politikai tárgyaláson, nem sajnálhatja meg üzleti konkurensét – és a tabudöntögetésről, a gyökeresen új gondolatok megfogalmazásáról.”

Tovább …