Anka László: A budapesti prostitúció és szexpiac története a boldog békeidőkben. Valóság, 2006. június, XLIX. évfolyam 6. szám.
Anka László: A budapesti prostitúció és szexpiac története a boldog békeidőkben. Valóság, 2006. június, XLIX. évfolyam 6. szám.
“Magát a prostitúciót a legősibb mesterségként szokták emlegetni, így leírhatjuk: nem magyar sajátosság az, amelyet az alábbiakban bemutatok, hanem kortól és tértől független jelenség, amely mindig elkísérte az emberiséget történelme során. Annak a szép- és szakirodalomnak, illetve filmeknek, amelyek a közönség elé tárták Veronica Franco, Imperia, avagy a lazább erkölcsű nők közül Anna Karenina történetét, igen komoly valóságtartalmuk van. A XIX. és a XX. század fordulóján a valóságtartalmon csak annyi változás történt, hogy sokkal nyíltabbá vált a prostitúció és a szexpiac az emberek előtt, akik a korábbi prűd magatartás helyett megbámulhatták azt művészi alkotásokon is. A művészek ily módon kvázi legitimációt adtak a prostitúciónak a világon mindenütt.
A korszakban sok minden kedvezett a kommerciális kéjelgés terjedésének és nyilvánosabbá válásának. Legjobb terjesztési eszközei voltak az 1851-től rendszeresen megrendezett világkiállítások, amelyek tömegeket mozgattak meg szerte a világon. Ezek a rendezvények oly módon kapcsolódtak a prostitúcióhoz, mint manapság egy-egy autóverseny, amelyet évente tartanak a Hungaroringon. Örömmel üdvözölte a kíváncsi közönség a francia eredetű kánkán megjelenését, a páros táncok térhódítását, amely intimebbé tette a nők és férfiak szórakozását. A századfordulóra a prostitúció már nemzetközi szinten szakosodott.”
Tovább a teljes szöveghez …
Bori Erzsébet: A szerencse lányai. Akar-e ön orosz prostituált lenni? A vágy titokzatos tárgya valutában is mérhető. Mészáros Márta lengyel–magyar–orosz filmje a kelet-európai testpiacról. Filmvilág, 2003/2.
Tovább a teljes szöveghez …
Vicsek Lilla: Beszélgetések a prostitúcióról. Médiakutató, 2003 ősz
Két fókuszcsoportos vizsgálat tanulságai
Milyen fogalmi keretek között esik szó a prostitúcióról a hétköznapi beszélgetésekben? Minek tekintik a prostituáltakat, és mivel magyarázzák a prostitúciót? Az alábbi tanulmány két fókuszcsoportos beszélgetés elemzésével e kérdésekre keres választ. A vizsgálat a Bűn és bűnhődés: hátrányos helyzetű csoportok kriminalizálása a médiában című kutatás részeként készült.
-
Utolsó bejegyzések
- Bús Lívia: Itt a kezem …
- Neményi Mária, szociológus
- Neményi Mária: Egy határszerep anatómiája. Védőnők a nemi, szakmai és etnikai identitás metszéspontjában. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest,2001.
- Zámbó András: Mondhat-e újat a feminista teológia? A feminista teológia kritikai analízise. Kiadja: A Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya. Budapest, 1996.
- Utrio, Kaari: Éva lányai. Az európai nő története. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1989.
- Szemere Katalin: Keramika Hungarica. Népszabadság, 2008. november 18.
- Lessenyei Márta (1930): Dukai Takács Judit (bronz dombormű, 1990, Sopron)
- Lessenyei Márta (1930): Ferenczy Noémi síremléke. (bronzszobor, 1973, Kerepesi úti temető)
- Lessenyei Márta (1930): Szilágyi Erzsébet emlékkút. 1968. Budapest, II. Szilágyi Erzsébet fasor.
- Lessenyei Márta (1930) szobrász …
- Korb Erzsébet (1899–1925): Danaidák, 1925.
- Korb Erzsébet (1899–1925): Leányportré. 1920-25.
-
Hivatkozások