Moore, Henrietta, L. (1994) “A különbség élvezete: biológiai nem, társadalmi nem és szexuális különbség.” pp. 86-98 in Multikulturalizmus. Osiris Kiadó, Láthatatlan Kollégium, Budapest, szerk. Feischmidt Margit.

Moore, Henrietta, L. (1994) “A különbség élvezete: biológiai nem, társadalmi nem és szexuális különbség.” pp. 86-98 in Multikulturalizmus. Osiris Kiadó, Láthatatlan Kollégium, Budapest, szerk. Feischmidt Margit. (The Division Within: Sex, Gender and Sexual Difference)

Ma már közhelyszámba megy az az állítás, hogy a “nő” kategóriájának nincs egyetemes státusa. Az antropológia sajátos történelmi szerepet játszott a feminista elmélet fejlődésében, minthogy hozzájárult a “nő” kategóriájának kritikus újragondolásához. Az 1970-es években nem antropológus feministák készséggel használták fel az összehasonlító kultúrantropológiai kutatások adatait arra, hogy a társadalmi nem és a nemi szerepek változatosságát igazolják, és ily módon lényegi tartalommal töltsék meg azt a feminista álláspontot, amely szerit a nemet a társadalom hozza létre, nem pedig a biológia határozza meg. A kulturális változatosság ténye a nemek társadalmi konstrukciójának területén nem tudott számot adni a nők egyetemes alávetettségéről.

Rosi Braidotti: Egy nomád térképei – Feminizmus a posztmodern után. (Feminizmus és történelem sorozat.) Balassi Kiadó, Budapest, 2008.

A neves feminista filozófus négy alaptanulmányát veheti kézbe a magyar olvasóközönség, amely a feminista filozófiák tömör áttekintését nyújtja a feminista irányzatoknak Simone de Beauvoir fellépésétől a feminista posztmodernizmuson, illetve a pszichoanalitikus és posztstrukturalista megközelítéseken át egészen az ún. poszthumán felé való elmozdulásig. A nemi különbség mint nomadikus politikai feladat című második tanulmány azt a sajátos posztstrukturalista, nem-hierarchikus, kritikus értelmiségi alapállást fejti ki feminista nézőpontból, amelyet maga a szerző is képvisel. Az Identitás, szubjektivitás és különbség: kritikai genealógia című írás a biológiai és a társadalmi nem megjelenési formáit elemzi a strukturalista és pszichoanalitikus, valamint posztstrukturalista elméletekben, a két fogalom összekapcsolását, téves azonosítását kritizálja, és a szexuális különbség újraértelmezésének szükségességét hangsúlyozza. A Posztszekuláris feminista etika című gondolatmenetében a szerző egy új, “igenlő” etika megteremtésére tesz javaslatot. A gördülékeny stílusban, közérthető nyelven íródott, bibliográfiával záródó kötet a szűkebb szakmai közönségen túl a feminista elméletek iránt érdeklődő nagyközönségnek is ajánlható.

„A feminista filozófia az a tevékenység, amelynek célja, hogy az egyéni, társadalmi nemi identitás kérdéseit vizsgálja, valamint az, hogy a politikai szubjektivitás, a tudás, a diverzitás, az episztemológiai legitimizáció illetve a szubjektivitás alternatív reprezentálásának lehetőségeit kutassa.” A kötet a feminista filozófus elméletének fő pontjait foglalja össze. Braidotti igazi nomád értelmiségi, az európai poszt-strukturalizmus meghatározóan élénk egyénisége. Munkájára a pszichoanalitikus iskola, valamint a kontinentális posztmodern filozófia illetve a francia feminista iskola hatott. Braidotti az információs társadalom illetve az újmaterializmus kihívásaira reagálva a feminizmus új hullámát alakítja, amely az emberi és a nem-emberi közötti határokat mossa el, ezzel a kettős ellentéteken alapuló nyugati tudományos gondolkodás kritikája. Elméleti rendszerében a társas viszonyokba ágyazott, egyének közötti valamint egyénen belüli többszörös különbség összetett, korántsem egységes politikai szubjektumokat hoz létre, amelyeknek meghatározott anyagisága, neme illetve tér- és időbeli helyzete van. Braidotti etikájában felelősségteljes, a másságot igenlő és elfogadó, ugyanakkor a relativizmust elvető álláspontot képvisel. Fordította: Vándor Judit.

Tóth Olga: Nőnek Lenni – Társadalmi nem (gender) az egyenlőtlenségek rendszerében. Magyar Tudomány, 168. évf. 2007/12. 1590-1595.

Tóth Olga: Nőnek Lenni – Társadalmi nem (gender) az egyenlőtlenségek rendszerében. Magyar Tudomány, 168. évf. 2007/12. 1590-1595. [pdf]