HÍR-NŐK

TNT forrásgyűjtemény

Adamik Mária …

szociológus, tudományos főmunkatárs
ELTE Társadalomtudományi Kar,

Ónody-Molnár Dóra: Milyen szegfűről beszélgethetnénk itt? Adamik Mária szociológus gyesről, gyerekvállalásról, a nők életéről. Népszabadság, 2009. március 7.

Adamik Mária: A magyar szociálpolitika – nemek szerinti perspektívából. = Eszmélet. 21-22. [1994]. 79-86.

2009/06/07 Posted by | index | | Hozzászólás

Adamik Mária: A Nagy Fehér Üzemmód: avagy miről szól a “nőkérdés”? Hadas Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom. Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról. Replika Kör, Budapest, 1994. 142-154.

“A nemek kapcsolatának vizsgálata talán az egyetlen területe a magyar társadalomtudománynak, amelyre a Nyugatra való tájékozódás megteremtése után sem alkalmaztak újszerű megfontolásokat, módszereket az elmúlt évtizedben.
Az itthon gyakorlatilag hozzáférhetetlen és lefordítatlan nyugati szociológiai irodalom megosztott a tekintetben, hogy miben látja a nemek közötti egyenlőtlenség forrását és következményeit, azt azonban, hogy ez létezik, és komplikáltabb kérdés, mint a szerepekkel való zsonglőrködés, evidenciának tekinti. Azt, hogy a nemek közötti viszony a szociológia számára egy releváns kérdés, szintén nem kérdőjelezi meg, s a dilemmákat sem kívánja lefedni a családszociológiai vagy pusztán a “nők a munkaerőpiacon”, a “nők a politikában” típusú szerep-vizsgálatokkal vagy az “adding women” metodológiával.
(…) Tudományos és közéleti viták híján, ahogyan én látom, Magyarországon a nemek egymással kapcsolatos élményeit, a nemek közötti különbségeket csak félreértés, részrehajlás árán képes mind a tudomány, mint a közélet megmagyarázni.
A társadalomtudomány és a közélet által feltett kérdések alapján igazolódik az a feminista társadalomtudományi feltevés, miszerint döntően férfiak tesznek fel férfias kérdéseket a társadalmi életről. Olyan kérdéseket, amelyek a férfiakra jellemző társadalmi tapasztalás szerinti szempontból tűnnek problematikusnak. Ez azt jelenti, hogy olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekre egyúttal ők maguk kívánnak válaszokat adni maguknak. Ez a feltevés érthetővé tenné, miért nem függ politikai rendszertől például az abortuszkérdés kontextusa – Rákosi Mátyástól napjainkig. (…) Ahhoz, hogy a magyarországi pornográfia és prostitúció mértéke okán felmerülő kérdés – nevezetesen, hogy kik is e szolgáltatások fogyasztói – felvetődjék, egy amerikai vendégprofesszornak kell – megdöbbenése alig leplezhető jeleként – megfogalmaznia a Magyar Filozófiai Szemle hasábjain. Sandra Harding logikája szerint nem azt a kérdést kellene feltenni, hogy a nők hogyan birkóznak meg a kettős teherrel, hanem inkább azt, hogy a férfiak számára miért olyan visszataszító a háztartási és gyermekneveléssel kapcsolatos mindennapi munka.”

2009/06/01 Posted by | könyv, szociológia | | Hozzászólás