HÍR-NŐK

TNT forrásgyűjtemény

Margaret Atwood: Pénelopeia. Fordította Géher István. Palatinus Kiadó, 2007.

atwood03

A világszerte nagy népszerűségnek örvendő kanadai írónő (A vak vérgyilkos, A szolgálólány meséje) egyedi hangulatú műve a legújabb kötete a Palatinus Kiadó Mítosz-sorozatának, mely korunk legkiválóbb szerzőinek írásait gyűjti csokorba, akik modern és maradandó irodalmi formában alkotnak újjá egy-egy mítoszt. A többszörösen jelölt és szinte minden évben a Nobel-díjra esélyesek között emlegetett szerző ebben a kötetében Odüsszeusz és Pénelopé mítoszát újítja meg izgalmasan eredeti formában. Az alaptörténetet mindenki ismeri: a trójai háborúban harcoló leleményes görög hűséges asszonya minden erejével azon van, hogy egyben tartsa a távol lévő Odüsszeusz ithakai királyságát, és eközben serdülő és egyre harcosabb fiával, Télemakhosszal is boldogulnia kell, valamint kordában kell tartania a kezére pályázó kérők hadát.

Atwood mítosz-regényében az asszony lesz az elbeszélő, férje kalandjai csupán hátteréül szolgálnak az izgalmas, játékos és szenvedélyes történetnek. A mű egyszerre hordozza egy filozofikusan bölcs görög dráma és egy ravasz modern regény vonásait.

Vissza az Atwood index-laphoz …

Reklámok

2009/06/28 Posted by | irodalom, könyv | , , | Hozzászólás

Margaret Atwood (1939) kanadai író …

CANADA/
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje. Lazi Kiadó, 2006.
Margaret Atwood: A női test. Lettre 25. szám. 1997. nyár
Margaret Atwood: Pénelopeia. Fordította Géher István. Palatinus Kiadó, 2007.

2009/06/28 Posted by | index | , | Hozzászólás

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje. Lazi Kiadó, 2006.

atwood03

A regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek a petefészke túlélte az atomerőművek által okozott sugárszennyezést. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő regénye több mint egymillió példányban fogyott el világszerte. A kultuszregényből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Vissza az Atwood index-laphoz …

2009/05/31 Posted by | irodalom, könyv | , , , , | Hozzászólás