Sylvia Plath: Az üvegbúra. Helikon Zsebkönyvek 91. Helikon Kiadó, 2020.

The Bell Jar (1963)

A tragikusan fiatalon, harmincévesen elhunyt Sylvia Plath (1932-1963) Az üvegbúra című, javarészt önéletrajzi ihletésű, de fiktív részleteket is tartalmazó regényében egy rendkívül tehetséges, ám súlyos pszichés problémákkal küszködő amerikai egyetemista lány – Esther Greenwood – portréját festi meg. Bár első pillantásra Esther a sors kegyeltjének tűnik (nemcsak hogy remek iskolába járhat, de lehetőséget kap arra is, hogy egy hónapig gyakornokként dolgozhasson egy híres New York-i divatlapnál), valójában egyre csak vergődik, fuldoklik az őt körülvevő világ “üvegbúrája” alatt. A depressziója és öngyilkossági kísérlete miatt egy ideig elmegyógyintézetben kezelt (egyebek között elektrosokk-terápiának is alávetett) fiatal lány végül elindul a gyógyulás útján – nem úgy, mint az Esther történetét megíró Sylvia Plath, aki Az üvegbúra megjelenésének évében lett öngyilkos.

Vissza a Sylvia Plath laphoz …

Sylvia Plath (1932-1963) amerikai költő, novellaíró …

“A saját életemet kell élnem, mindig ezzel az eggyel kell beérnem. A saját életét meg nem szemlélheti folyton objektív kíváncsisággal az ember” – írta Sylvia Plath, akinek irodalmi alkotásai és drámaian véget ért élete ma is erős hatással bír. Harminc évet és négy hónapot élt Sylvia Plath amerikai költő, író, aki nyolcvan éve, 1932. október 27-én született és 1963. február 11-én halt meg. A zajos utókor nyilvánosan taglalta öngyilkossága körülményeit. Sokan szerették, sokan nem, még többen nem értették. Csípős volt a nyelve, kiváló megfigyelő képessége. „Szenvedélytelen, fehér fényű nap ragyogott magasan az égről. Szerettem volna addig köszörülni magam rajta, míg olyan szent és vékony és lényegbe vágó leszek, mint a kés pengéje”, írta Az üvegburában. Sylvia Plath nem érhette be félmegoldásokkal.

Sylviának mindig is ellentmondásos viszonya volt az apjával. 1958-ban azt írta a naplójába, hogy apja otthonában Hitlert éltette, ám Heather Clark, aki jelenleg is egy Sylvia Plath-életrajzon dolgozik, elutasította azokat a vélekedéseket, melyek szerint Otto Plath náci lett volna: „Pacifista volt… Talán (Sylvia) rosszul emlékezett, vagy csak haragudott rá.”

A költőnő mindenesetre így emlékezett rá az Apu című versben:

„Téged mindig rettegtelek,
Luftwafféd, tudós blöffjeidet.
S az a takaros, nyírt bajusz,
Azok az árja-kék szemek.
Ó, Panzereknél panzerebb – Nem Isten, csak egy horogkereszt,” (Tandori Dezső fordítása)

Heather Clark szerint Sylvia Plath nagyon nehezen birkózott meg saját német-osztrák identitásával (anyja osztrák származású volt). Mindez azonban részben magyarázatot is adhat bevándorlói munkaerkölcsére, arra, hogy miért törekedett mindig a tökéletességre. Sokak szerint perfekcionizmusa része lehetett a neurózisának is.

Az iskolában Sylvia mindenesetre mintadiák volt, sorra nyerte a különböző díjakat, elismeréseket. Első verse 1940-ben jelent meg a Boston Herald című lapban, ezt követően különböző lapok közölték verseit. Plath érettségi után a northamptoni Smith College-ban tanult tovább, s itt is kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtott.

A főiskola harmadik évét követő nyáron a Mademoiselle című lap segédszerkesztője lett, és egy hónapot New Yorkban töltött. Ebben az időszakban azonban már nagyon labilis volt (1953-ban követte el például első orvosilag dokumentált öngyilkossági kísérletét), idegösszeomlásának története pedig jól végigkövethető Az üvegburában, amely Victoria Lucas álnév alatt 1963 januárjában jelent meg először.

Cambridge-i egyetemi évei alatt ismerkedett össze Ted Hughes költővel, a „nagy sötét martalóccal”, akivel azután 1956-ban összeházasodtak. Kapcsolatuk mindig viharos maradt, és bár két gyermekük született, ám ez sem tudta megmenteni a házasságukat. Ted Hughes 1962-ben viszonyt kezdett Assia Wevill-lel, majd a házaspár különköltözött, és még ugyanabban az évben el is váltak.

Idegállapota egyre rosszabb volt már ebben az időszakban, antidepresszánsokon élt. 1963. február 11-én, miután gondosan a gyermekei ágya mellé készítette a reggelijüket, a konyhában megnyitotta a gázt, fejét betette a gázsütőbe, és öngyilkos lett. (Assia Wevill, akiért férje 1962-ben otthagyta Sylviát, 1969-ban hasonló módon vetett véget saját és kislánya életének. 2009-ben azután Nicholas Hughes, Sylvia Plath és Ted Hughes fia is öngyilkosságot követett el.)

A közvélemény nagyon sokáig egyértelműen Hughes-t okolta Sylvia Plath haláláért, ő azonban nem felelt a vádaskodásokra, sőt, 1965-ben segített megjelentetni Plath Ariel című verseskötetét. 1998-ban Hughes megjelentette a Plath emlékére írott Születésnapi levelek című versgyűjteményét, e gyönyörű mementót, amelyben családi életük magánmitológiáját dolgozta fel.

Az angol-amerikai líra egyik legeredetibb tehetségének tartott Plath költészetére a letisztult, szikár formavilág, dísztelen nyelvezet jellemző. Egyik méltatója, George Steiner így írt róla: „Sylvia Plath költészete: legenda, közösségi érték és egyedülálló különlegesség. Megtalálható benne a kor érzelemvilágának pontos lenyomata, és ezzel együtt valami hasonlíthatatlan, makulátlan, kemény tökéletesség.”

Plath, Sylvia oldala, Művek fordításai Magyar nyelvre

Magyari Andrea: Sylvia Plath naplóiról

Sylvia (2003) online teljes film magyarul

Marinovich Sarolta (2002): Az író nő, avagy egy írónő rémregénye: Sylvia Plath „Az üvegbura”. Rácz István & Bókay Antal (szerk.): Modern sorsok és késő modern poétikák. Tanulmányok Sylvia Plathról és Ted Hughesról. Budapest: Janus/Gondolat 191-209.

Sylvia Plath üvegburával és nélküle

Bakó Boglárka – Tóth Eszter Zsófia (szerk.): Határtalan nők. Kizártak és befogadottak a női társadalomban. Budapest, Nyitott Könyvműhely, 2008.

A kötet írásai olyan nőkről vagy női csoportokról szólnak, akik valamilyen szempontból eltérnek közösségük női normáitól, mivel tudatosan, esetleg véletlenül megsértették azokat, eltávolodtak tőlük. Ezek a nők határátlépésükkel új életszemléletet vagy csak a világnak egy sajátos olvasatát hozták létre. Olyan nők, akik valamilyen szempontból mások, mint a körülöttük levő világ. A köréjük fonódó történetek kapcsán a kötet tanulmányai jelenségeket elemeznek, annak a következményeit, hogy a szereplők eltávolodtak a normáktól. Hogyan reagált erre a társadalom, a közösségük, az a csoport, amelyhez tartozónak vélték magukat, vagy éppen a családjuk?

A normatörés sokszínű palettáját vonultatja fel a tanulmánykötet. Olvashatnak prostituáltakról, „frivol szüzekről”, galerik női tagjairól, hisztériás betegekről, „kenyérkereső” nőkről, „vérvádas” asszonyokról, gyilkos nőkről, „cigánykurvákról”, leszbikus és „harcos” nőkről; nőkről a tudomány és a hit világából.

Társadalmi reprodukció. Gondoskodás, szeretet, szex és házimunka a kapitalizmusban. Fordulat, társadalomelméleti folyóirat, huszonnegyedik szám, 2018/2

Bevezető a Fordulat 24. számához [pdf]

Csányi Gergely, Gagyi Ágnes és Kerékgyártó Ágnes
Társadalmi reprodukció. Az élet újratermelése a kapitalizmusban [pdf]

Wally Seccombe 
A háziasszony és munkája a kapitalizmusban [pdf]

Wilma A. Dunaway
A félproletár háztartás a modern világrendszer longue durée-je folyamán [pdf]

Nancy Fraser
A tőke és a gondoskodás ellentmondásai [pdf]

Gregor Anikó
Nem vész el, csak átalakul? Kísérlet a neoliberális neopatriarchátus fogalmának magyarországi alkalmazására [pdf]

Csányi Gergely és Kerényi Szabina
A „jó anya” mítosza Magyarországon a reproduktív munka és a piac globális történetének szempontjából [pdf]

Kathryn Russell
A szülés és a reproduktív technológiák értékelméleti megközelítése [pdf]

Dés Fanni
„470-et adott és csak egy kicsit fojtogatott” – szegénységben élő nők a félperiféria és a centrum között. Prostitúcióban élő magyar nők Zürichben [pdf]

Mészáros György
Az LMBT+ identitások és mozgalom politikai gazdaságtana a félperiférián [pdf]

❚ Kritikai recenziók

Gagyi Ágnes
Informális gazdaság, népi önszerveződés és „posztneoliberális” baloldali rezsimek Latin-Amerikában (Verónica Gago: Neoliberalism from Below) [pdf]

❚ Online kiadás

Petra Ezzeddine
Ki törődik velük? Öregedés, gondoskodás és migráció [pdf]

Mahua Sarkar
Az anyaság mint fizetett munka: kereskedelmi béranyaság a huszonegyedik század fordulóján [pdf]

Katona Noémi
Reflexiók Mahua Sarkar Az anyaság mint fizetett munka: kereskedelmi béranyaság a huszonegyedik század fordulóján c. tanulmányára [pdf]

Sofi Oksanen (1977) író …

Sofi Oksanen 2003-ban a Sztálin tehenei című könyvével robbant be az északi irodalomba. Hatalmas szenzációt keltett – súlyos társadalmi és lelki terhekre, politikai és szociális bűnökre mutatott rá. Ezt követően, 2005-ben jelent meg a Baby Jane, 2008-ban az Oksanennek világhírt hozó Tisztogatás, s 2013-ban a Mikor eltűntek a galambok.

Napjaink egyik legnépszerűbb északi szerzője 1977-ben a finnországi Jyväskyläban született – észt anyától, finn apától. Mindkét örökség – az észt és a finn gyökerek – óriási nyomással nehezedtek gyermek- és kamaszkorára. Irodalmában azóta is erőteljesen jelen van Finnország, a Szovjetunió és az elnyomás alatt fuldokló Észtország történelme, illetve a női lét, a nők ellen irányuló erőszak kérdései.

Oksanen a Helsinki Színművészeti Akadémián tanult dramaturgiát. A színházhoz való vonzalom gyümölcse első drámája, majd az ez alapján írt világsiker, a Tisztogatás regény (Scolar Kiadó, 2010). A Tisztogatás színpadi változatát opera-, illetve filmadaptáció követte; a színdarabot magyar színpadokon is bemutatták már.

A szerző művei magyarul a Scolar Kiadónál jelennek meg:

Tisztogatás (2010, 2011)

Sztálin tehenei (2011)

Baby Jane (2012)

Mikor eltűntek a galambok (2014)

Norma (2016)

A kutyafuttató (2020)

Díjai

• Jelölés a Runeberg-díjra, 2004
• Finlandia-díj, 2008
• Mika Waltari-díj, 2008
• Nagy Finn Könyvklub-díj, 2008
• Varjo-Runeberg-díj, 2008
• Kalevi Jäntti-díj, 2008
• Varjo-Finlandia-díj, 2008
• Runeberg-díj, 2009
• Az év embere, Postimees, észt újság 2009
• Északi Tanács Irodalmi Díja, 2010
• FNAC-díj (Le Prix du roman Fnac), 2010
• Femina Ètranger-díj, 2010
• Európai Könyv Díj, 2010
• Mária Országa Keresztje Rendjel IV. fokozata 2010
• Finn Oroszlán Lovagrend Pro Finlandia kitüntetése 2012
• Swedish Academy Nordic Prize 2013
• Budapest Nagydíj 2014
• Salerno Libro d’Europa Prize 2015
• The Ordre des Arts et des Lettres 2019  ( francia kulturális miniszter kitüntetése)

Forrás: http://www.sofioksanen.com/biography/

https://www.scolar.hu/sofi_oksanen_m_4

Shere Hite (2000): Hite Riport. A nők szexuális életéről. Magyar Könyvklub, Budapest.

A huszadik század hetvenes éveiben már nem volt tabu téma Amerikában a szexualitás – és a huszadik század végén sem az. A “Hite-riport” néven elhíresült könyv Shere Hite amerikai szociológusnő nők körében végzett statisztikai kutatómunkájának gyümölcse: 14 és 76 éves kor között Amerika-szerte több ezer nő felelt – névtelenül, tehát kegyetlen őszinteséggel – a Shere Hite által összeállított kérdőívnek a szexuális élet minden területét felölelő kérdéseire. A kérdőívek eljutottak Észak-Amerika legtávolabbi zugaiba éppúgy, mint a nagyvárosokba, a válaszadók megoszlása mind földrajzi, mind társadalmi, mind életkori szempontból a lehető legváltozatosabb. A kérdőívekre adott válaszok feldolgolzása hosszú időt vett igénybe, és tudományos alapossággal készült – az eredmény: a témát teljes egészében felölelő nagy igényű tanulmány. A szöveg zömét a kérdésekre adott válaszok szó szerinti közlése alkotja, a szerző a feleletek kommentálására és a konklúziók levonására szorítkozik. A könyv a nagyközönségnek szól: a nőknek, hogy jobban megismerjék önmagukat. A férfiaknak, hogy jobban megismerjék a nőket. A könyvet a világ legtöbb nyelvére lefordították, sőt készültek a nyomán saját nemzeti “Hite-riportok” is. Magyarul most jelenik meg először.

The Hite Report: A Nationwide Study of Female Sexuality

A reproduction of the classic text, unavailable now for more than a decade, with a new introduction by the author. The Hite Report, first published in 1976, was a sexual revolution in six hundred pages. To answer sensitive questions dealing with the most intimate details of women’s sexuality, Hite’s innovation was simple: she asked women, a lot of them, everything–and published the results.
One hundred thousand women, ages fourteen to seventy-eight, were asked what they do and don’t like about sex; how orgasm really feels, with and without intercourse; how it feels not to have an orgasm during sex; the importance of clitoral stimulation and masturbation; and to name the greatest pleasures and frustrations of their sexual lives, among many other questions.
The Hite Report declares that orgasm is easy and strong for women, given the right stimulation; that most women have orgasm most easily during masturbation or clitoral stimulation by hand; that sex as we define it is a cultural institution, not a biological one; and that attitudes must change to include the stimulation women desire.

https://books.google.hu/books/about/The_Hite_Report.html?id=s3OZaVn2wfkC&redir_esc=y

Shere Hite (1942-2020) szex edukátor, kutató …

Könyörtelenül megtámadták, mert megmutatta, hogy a női szexuális élvezet szisztematikusan figyelmen kívül hagyták és lefoglalták. ′′ Shere Hite, aki az 1970-es években megijesztette a világot a női szexualitásról szóló úttörő beszámolójával, és arra a következtetésre jutott, hogy a nőknek nem volt szükségük hagyományos szexuális közösülésre – vagy a férfiaknak a szexuális kielégülés eléréséhez, szerdán elhunyt Londonban. 77. éves volt. Leghíresebb munkája, ′′ A Hite Riport: Országos női szexualitás tanulmánya (1976), kihívásokkal teli társadalmi és freudi feltételezések arról, hogyan érik el a nők az orgazmust: Nem feltétlenül közösülés útján történt, Ms. Hite írta; a nők, akiket megtalált, képesek voltak önállóan szexuális élvezetre lelni.
′′ Bármilyen nyilvánvalónak tűnhetnek is a következtetései ma, akkoriban szeizmikusak voltak, és forradalmat robbantottak ki a hálószobában,” mint Ms. folyóirat beszámolt. Az összes nő számára, aki színlelte az orgazmust a közösülés során, a Hite Riport segített felébreszteni szexuális erejüket, és a gyorsan folyamatban lévő nők felszabadításának előmozdításaként tekintettek rájuk. A könyv azonnal bestseller lett, és több tucat nyelvre fordították le. Világszerte több mint 48 millió példányt adtak el.
′′ Ami a Hite Riportot más tanulmányoktól eltekintve a kérdőívek a középpontjában. Több mint 3,000 nő kapott névtelenséget a kérdések megválaszolásában, lehetővé téve számukra, hogy a tapasztalataikról – többszörös választható kérdésekre nem válaszolva – őszintén és nyíltan írjanak.
′′ A kutatók ne mondják el a nőknek, hogy mit kellene érezniük szexuálisan, hanem kezdjék el megkérdezni tőlük, hogy mit érzenek szexuálisan,” Ms. Hite írt. Kérdőíveit úgy írta le, mint egy ′′ óriás rap foglalkozás a papíron.”
′′ A revelatorikus elsőszemélyi tanúvallomásokban a válaszadók több mint 70 százaléka rontotta el azt a fogalmat, hogy a nők elegendő stimulációt kaptak az alapvető közösülés során a csúcspont eléréséhez. Inkább azt mondták, hogy a klitorisz stimulációjára van szükségük, de gyakran bűnösnek és alkalmatlannak érezték magukat miatta, és túlságosan zavarban voltak ahhoz, hogy elmondják szexuális partnereiknek.
′′ Az Egyesült Államokban a második hullám feminizmus magasságában érkező nézeteik éles fordulópontot jelentettek az 1960-es évek ′′ szexuális forradalma ′′ után, amely alapvetően engedélyt adott a nőknek arra, hogy ne szexeljenek húrmentes szexet annyival A férfiaknak mindig is volt partnerei, de keveset tettek az ágyban lévő férfi-centrikus dinamika megváltoztatásáért.
′′ A Hite kérdőíveire adott válaszadók többsége azt hitte, hogy a szexuális forradalom csak mítosz, hogy szabadon igent mondhat (de nemet mondhat),” Erica Jong, a ′′ Flyingtől félelem ′′ szerzője (1973 A The Hite Report című The New York Times-nak írta át. Ezek a válaszadók, Ms. Jong hozzátette, érezte, hogy ′′ a kettős mérce él és virul, hogy a szex mennyisége emelkedett, nem a minőség.”
′′ Ha a nők felszabadultnak érezték magukat, sok férfit megijesztettek. Ms. nek tekintették. Hite, mint egy nemkívánatos hírvivő, aki azt mondta nekik, hogy minden rosszat csináltak. [Ami igaz is volt.] A feltörekvő keresztény jobboldal ugyanakkor a női szexuális élvezet bajnokságát is hozzájárult a család feloldásához. Tovább vádolták hibás módszertannal és nyársasított mintavételsel, és gonosz személyes értelemben kasztrálták. A Playboy magazin, amelyhez egykor félmeztelenül pózolt, ′′ A gyűlöletjelentés.” nek hívta a munkáját. Néhányan azt mondták, hogy a nevét Sheer Hype-ra kellene változtatnia
Ms. Ms. Hite továbbra is írt az első Hite Riportot a férfiakról és férfiakról szóló szexualitásról (1981) című Hite Riport után, amelyben több mint 7,000 férfitól elemzett kérdőíveket, és arra a következtetésre jutott, hogy az elnyomott düh és hűtlenség az amerikaiak közös jellemzői. házasságok. A ′′ Nő és szerelem: Kulturális forradalom a fejlődésben ′′ című trilógiáját kerekítette ki (1987), melyben a nők 4,500-től származó kérdőívek arra késztették, hogy a nők ′′ növekvő érzelmi frusztrációval és fokozatos kiábrándulással ′′ rendelkeznek a férfiakkal való kapcsolataikról.
′′ Mindkét későbbi könyvet széles körben kritizálták, mivel a válaszadók nem reprezentatív mintájára támaszkodtak. A ′′ Women and Love ′′ közzététele után, amelyről a Time folyóirat azt mondta, hogy egyszerűen kifogás volt a férfiverésére. Ms. Hite halálos fenyegetéseket kapott a levélben és az üzenetrögzítőjén.
′′ Sokan dühös feministaként utasították el, bár körforgalomban jött a feminizmusához. A Columbia Egyetem diplomás diákjaként részmunkaidős modellként pénzt keresett a tandíjra. Az egyik márka, aminek pózolt, az Olivetti írógép volt, ami megmutatta, hogy egy lábas szőke, aki simogatja a kulcsokat. De amikor meglátta a hirdetés címkéjét – ′′ Az írógép olyan okos, hogy nem kell ′′ – elborzadt, és hamarosan csatlakozott egy női csoporthoz, akik az Olivetti irodákhoz a reklám ellen, amelyben szerepelt.
′′ Ez vezetett ahhoz, hogy részt vett a Nemzeti Nők Szervezete New York-i fejezetének ülésén. Egy találkozón, az ő számlájára, a női orgazmus volt a téma, és hogy minden nőnek megvolt-e. Csend volt, amíg valaki fel nem javasolta Ms. Nézz utána a dolognak. Amikor látta, hogy milyen kevés kutatást végeztek, elkezdte, mi lesz a ′′ Hite Report.”
′′ A düh és a neheztelés árapályhulláma 12 kiemelkedő feministát, köztük Gloria Steinemet és Barbara Ehrenreich-et, hogy feljelentsék a média által ellene elkövetett erőszakokat, mint konzervatív visszacsapást, nem annyira egy nő ellen irányult, mint ′′ a nők jogai ellen mindenütt a nők jogai ellen .” És ez táplálta Ms. Hite döntése arról, hogy feladja amerikai útlevelét, elhagyja az országot és letelepszik Európában, ahol úgy érezte, hogy az elképzeléseit elfogadta.” 1995-ben lemondtam állampolgárságomról,” 2003-ben írta az Új Államokemberben ′′ Egy évtizedes tartós támadások után magammal és a munkámmal szemben, különösen a női szexualitással kapcsolatos jelentéseimmel kapcsolatban, többé nem éreztem szabadon kutatásaimat a születésem országában a legjobb képességeim szerint végezhettem.”
′′ A New York Times 1996-ben érte utol Németországban a lakásban, amelyet német férjével, Friedrich Horicke zongoristával osztott meg Kölnben. ′′ Az Egyesült Államokban töltött utolsó évei alatt vadászt kinézete már rég elszállt,” írta a Times.” és visszanyerte a humorérzékét, de csak azért, mert végre komolyan veszik.”
′′ Shirley Diana Gregory novemberben született. 2, 1942, Szent Józsefben, Mo., Paul és Shirley (Fáj) Gregory. Az anyja akkor 16 éves volt, az apja pedig katona. A házasság nem sokkal a második világháború után ért véget. Amikor édesanyja újraházasodott, Shirley felvette a mostohaapja, Raymond Hite vezetéknevét, aki örökbefogadta őt, és elkezdte magát Sherének hívni (kiejtett megosztás). A házasság kudarcot vallott, Sherét a nagyszülei nevelték fel, majd amikor a 1950-as évek közepén elváltak, Floridába ment egy nagynénivel élni.
′′ Ms. Hite az 1960-es évek közepén szerezte meg legény-és mesterképzését a floridai egyetemtől, Gainesville-ben. A Columbiában végzett egyetemre járt, ahol a társadalomtörténeti doktorátus felé kezdett dolgozni, de elment, amikor azt mondták neki, hogy nem írhatja meg disszertációját a női szexualitásról.
′′ Ms. Hite hozzáment Mr. Horicke, aki 19 éves fiatalabb volt, 1985-ben New Yorkban. 1989-ben Európába költözött vele, majd miután lemondott amerikai útleveléről 1995-ben, német állampolgár lett. Később elváltak, és a nő letelepedett Észak-Londonban második férjével, Mr. Sullivan, aki az egyetlen azonnali túlélője.
′′ Ms. Hite előadást tartott világszerte az egyetemeken, és több könyvet írt, köztük egy emlékiratot, ′′ A Hite Riport a Hite-ról: Szexuális és politikai önéletrajza ′′ (2000). Megpróbálta rekordot dönteni életéről és munkájáról és munkájáról és válaszolj a kritikusainak.
′′ A Guardian az emlékirat felülvizsgálatában azt siránkozta, hogy hiúnak és nárcisztikusnak ítéltek el egy nőt, aki a szexizmussal szembeszállt. ′′ Vetkőztesd le a sneereket,” és ami igazán megijeszti az embereket Hite-ban, az a tény, hogy egy gyönyörű, okos, szexi, saját készítésű nő.” És egy dacos.

Nagy Etel (1907–1939) táncművész …

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/n-ny-76F7D/nagy-etel-76FC8/

https://index.hu/fortepan/2018/11/18/nagy_etel_kassak_tanc_vas_istvan/

http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00652/20955.htm

https://nokert.hu/sze-20170621-1505/2052/8/nagy-etel-tanc-es-mozgasmuvesz-koreografus-1907-1939

Csapody Vera (1890–1985) botanikus, növényrajzoló …

https://wmn.hu/kult/52523-egy-nem-mindennapi-eletut-az-abrakzabtol-a-zsurlokig–az-elso-magyar-fizikusno-aki-amugy-tizenketezer-akvarellt-festett-novenyekrol?fbclid=IwAR1QHXm3PW3Ys77LB7NWOavP3G9YySeix4oC-u_0_GfwTLNb426fb0WU0pk

https://noemlek.blog.hu/2020/04/17/az_elso_magyar_fizikusno_csapody_vera_emlektablaja

https://mek.oszk.hu/00000/00058/html/csapodyv.htm

https://gardenista.hu/2018/03/29/nekunk-is-van-orult-novenyes-nonk-128-eve-szuletett-csapody-vera/

https://btk.ppke.hu/karunkrol/kepzesi-helyszineink/budapest-sophianum/a-sophianum-epuleterol/csapody-vera

Yentl (Yentl. Barbra Streisand, 1983) – filmelemzés

Yentl, avagy a feminista filmelmélet sikertörténete

Kertész Lilla  2017/03/14  egyetemes filmtörténet, Esszé, Film, filmelemzés

Barbra Streisand 1983-as Yentl (Yentl. Barbra Streisand, 1983) című „monomusicalje” Isaac Bashevis Singer 1960-ban, először jiddisül megjelent Yentl, the Yeshiva Boy című elbeszélésén, illetve az abból készült színművön alapszik. Mind cselekményének íve, mind egyes jeleneteinek képi megoldásai alkalmassá teszik a feminista kritika egynémely szempontjának érvényesítésére. Ilyetén hangoltságát az is felerősíti, hogy a történet a nőjogi politikai küzdelmek kezdetének korában, a századfordulón játszódik, egy (többek között vallási alapon) hangsúlyosan patriarchális berendezkedésű, a változásokra kevéssé reagáló társadalomban, a kelet- európai ortodox zsidó közösségben.[1]

Elemzésem alapjául szolgál a korai feminista pszichoanalitikus filmteória elgondolása a nő eredendőnek tételezett látványszerűségéről és a férfi nézői pozíciójáról a klasszikus mainstream hollywoodi filmben (Doane 2010: 268; Rose 2010: 228), amely magával hozza a passzív/aktív dichotómiát. Ez azt tételezi, hogy az aktív nézés (ezáltal a tudás) hagyományosan férfiprivilégium, a nő csak tárgya lehet. Az effajta nézésmód kulturálisan meghatározott, a kasztrációs komplexus által is megerősített, és a kialakuló szubjektum által internalizált.

Különféle stratégiák állnak a nő rendelkezésére, hogy kiszabadulhasson ebből a struktúrából: egyikük az elemzett filmben központi szerepet játszó transzvesztizmus, az eltérő nemre jellemző ruhák, illetve a nekik megfelelő nemű identitás (jelmezként való) felöltése (Doane 2010: 274).[2] A női szerepkörrel meg nem elégedő és tanulni kívánó lány témája, aki férfiruhát ölt céljai elérése érdekében, s a későbbiekben a szerelem okozza a vesztét vagy sodorja veszélybe, régi vándormotívum. Egyik első ismert európai megjelenése Johanna, a nőpápa mítosza, mely sokáig tartotta magát a középkori köztudatban. A feminista elméletek szókincsével élve, ilyenkor a nő a férfipozíció elbitorlásával kíván a látvány tárgya helyett annak uralójává válni, s így szert tenni a nézői aktivitásra. Yentl is ezt teszi; s történetében központi és szó szerinti a tudás kérdése, hiszen álöltözetét arra használja, hogy bekerüljön egy jesivába, azaz a zsidó hittudományi felsőoktatásba.

Yentl férfiöltözékben, Anschelként

Azonban a transzvesztizmus a nemek közötti átjárhatóságot is magában hordozza, ami a nyugati kultúrában csak a nőiség társadalmi konstrukcióját jellemzi. Míg a férfi női ruhába bújása csak a nevetségessé válás árán történhet, a nők átöltözése büntetlen még akkor is, ha ez a férfiprivilégiumok felforgatására tör (Doane 2010: 274). Sőt, a fetisizáció újabb lehetőségét is jelenti: teret ad mindkét irányú homoerotikus fantáziáknak. Filmünkben is ez történik: lányos fiúként Yentl/Anschel összezavarja tanulótársát, Avigdort; s Hadass, a lány, akivel érdekházasságot köt, is belészeret.[3]

Szintén a nő látáshoz és látványhoz fűződő viszonyát tematizálja a szemüveges nők filmes kliséjének elemzése. A film első, Yentl szülőfalujában játszódó szakaszában a sokat olvasó, férjhez menés iránt közömbös hősnő megtestesít csaknem minden hiedelmet, melyet a XX. századi mainstream film a szemüveges nőhöz társít: vénlányság, elfojtott szexualitás vagy az attraktivitás hiánya; intelligencia vagy tudálékosság a főbb sztereotípiák ezek közül.

Szemüveg és könyv: az intellektuális nő attribútumai

Fontos kiemelni, hogy az effajta filmi struktúrában a szemüveg éppen nem a csökkent látóképességet, hanem a valódi, aktív látás meglétét jelzi (Doane 2010: 276). Amint azonban az lekerül, az eddig alanyi helyzetű női karakterek rendszerint visszavetődnek a nézés puszta tárgyaivá. A Yentlben azonban nem lehet ilyen egyszerűen egyenlőséget tenni a szemüvegviselés és a nézői pozíció alternatívái között. Bizonyos részletei követik a vázolt rendszert, míg mások árnyalják a képet. Például a jelenet, melyben Yentl iskolatársai egy tóban fürdenek, felveti a kérdést, elegendő-e a hagyományos hatalmi felállás átrendezéséhez a férfi/nő hierarchia megfordítása pusztán a nézett-ség cseréje által. A válasz nem, hiszen a viszony megfordítása nem dekonstruálja a logikát: a nézés férfipozíció marad, pillanatnyilag „kölcsönadva” (Doane 2010: 269). Szemléletes példája lehet ennek a fürdésjelenetben az, hogy Yentlnek felkínálódik ugyan az eltárgyiasító nézés aktusa (amelyről ő egyébként lemond), azonban férfiként van jelen, amikor ez megtörténik.

A férfitest látványként felkínálva és elutasítva a transzvesztita nő által

A következő jelenetben a főhős/főhősnő a The Way He Makes Me Feel című dalban énekel a benne alakuló érzelmekről, vágyakról, melyeket heteroszexuális női mivoltában él át. Hiába szemüveges és transzvesztita, szexualitását csakis a patriarchátus nőfogalmába való visszailleszkedéssel képes megélni a cselekmény e pontján: előbb szemüvegétől szabadul meg, majd fokozatosan egyéb férfi attribútumaitól is, míg végül meztelenül áll egy tükör előtt, mintegy visszaspektakularizálva önmagát.

A vágyakkal való szembenézés itt még egyenlő a saját látványi mivolttal való (szó szerinti) szembenézéssel

Egy későbbi ponton pedig éppen a ráirányuló eltárgyiasítótekintetet irigyli meg vetélytársnőjétől.Hasonló tanulsággal bír egy másik jelenet: amelyikben feltárja titkát a szeretett férfi előtt. A történet e pontjára a három karakter érzelmi viszonyai teljesen összekuszálódnak, a kialakult helyzet tarthatatlanná válik. Így lesz főhősünk kénytelen bevallani az igazat, részben, hogy saját szerelmét felvállalhassa, részben pedig, hogy okot szolgáltasson a házasság felbontására, bizonyítva, hogy azt nem is hálhatták el soha.

A társított beállítás nézői együttérzést biztosít a női mivoltát annak kiállításával igazolni kényszerülő Yentl számára

Jellemző, hogy nőségét ismét csak a látvánnyá válás által képes bebizonyítani (ezúttal már nem önmaga, csak Avigdor előtt); a férfi nem hisz neki, amíg saját szemével nem látja elsődleges nemi jellegeit (itt is összefonódik tehát a látás és a tudás). A jelenet fényviszonyai mellett a szereplők elhelyezkedése és testtartása is aláhúzza a nő spektakularizációját: a kamerapozíció sokáig a férfi nézőszögével azonos, aki a revelációig kényelmesen hátradőlve egy ágyon helyezkedik el; a nő pedig vele szemben idegesen jár-kel, majd megáll egy ponton, s szinte kiállítási tárgyként vagy pedig színpadihoz hasonló pozícióban inge levételével prezentálja magáról az igazságot. Helyzetük a kialakuló konfliktus megoldásához közeledve egyre inkább dehierarchizálódik a későbbiekben.

E példák arra engednének következtetni, hogy a Yentlta feminista elméletek mentén kizárólag a cselekmény szintjén lehetséges női sikertörténetként értelmezni, hiszen a vizuális ábrázolás, a látás-nézés struktúrái gyakran megmaradnak az apajogú társadalom számára kedvező dichotomikus konstrukción belül. Azonban ellenpéldák is kínálkoznak a filmben, melyek lehetetlenné teszik az előbbi következtetés maradéktalan elfogadását. A felfedést követő búcsújelenet egyfelől beteljesíti a boldog egymásra találással járó sztereotip végkifejlet lebontását. Ezt már előkészítette a férfi karakter korábbi attitűdje, mely a befogadói elvárásokkal ellentétben a szeretett nőt visszakényszerítené a tradicionális feleségszerep keretei közé. Másfelől dekonstruálja a szemüveg szerepét a női aktív nézést lehetővé tevő protézisként: Yentl már nem viseli, azonban a jelenet záró képsoraiban a környezetének befogadását célzó aktív szemlélés jellemzi őt, amint az elhajtó kocsi után néz.

Aktív nézés szemüveg nélkül

Ebben a jelenetben még férfiöltözékben láthatjuk, a film utolsó kockáin azonban már nemcsak szemüvegét hagyja hátra, öltözete is női ruhadarabokból áll, azaz az átöltözés stratégiájára sincs már rászorulva. Az A Piece of Sky című záró zenés jelenet alatt a néző egy céltudatos női alakot lát viszont, aki immár saját önazonosságának teljes birtokosaként készül élete új, számára megfelelő mederbe terelésére.

Jelképes ábrázolás: a hősnő már maga kormányozza életét

Mindent egybevetve úgy vélem, Streisand Yentl című musicalje alkalmas arra, hogy a feminizmus egyfajta sikerfilmjeként interpretálódjék. Igaz ez egyrészt a szüzsé szintjén: egy nő útját követi, aki megtalálja a módját, hogy kiszabaduljon az őt korlátozó környezetből, és megtalálja a kiteljesedés lehetőségét a világban[4]. Nagyon fontosnak tartom, hogy mindez nem a szerelem nevében, egy szeretett férfi kedvéért meghozott kompromisszum által történik meg. Másrészt, elméleti szempontokat alkalmazva is megállja a helyét: a főhősnőnek a fallocentrizmus rendszeréből való kitörését úgy mutatja be a film, hogy először csak az az által meghatározott vizualitás szabályainak kijátszását lehetővé tevő eljárásokat alkalmazza. Később azonban le is bontja a szemüvegviselés és a transzvesztizmus mint az aktív tekintetet a nő számára egyedül garantálni képes technikák felállított mítoszát és a látvánnyá válás mint a nőiség validációjának eszközét. A film végére a korábban vizuálisan is prezentált szubverzív stratégiák szükségtelenné válnak, megszületett a független és önazonos női identitás.

Filmográfia

Yentl (Yentl. Barbra Streisand, 1983)

Felhasznált irodalom

Doane, Mary Ann (2010): Film és maszk. A női néző elmélete. [1982] Ford. Jakab Enikő. In Vizuális kommunikáció. Szerk. Blaskó Ágnes – Margitházi Beja, Budapest, Typotex, 265-285.

Rose, Gillian (2010): Pszichoanalízis: vizuális kultúra, vizuális élvezet, vizuális széthullás. [2001] Ford. Czifra Réka. In Vizuális kommunikáció. Szerk. Blaskó Ágnes – Margitházi Beja, Budapest, Typotex, 217-265.