Ignotus: Emma asszony levelei. Egy nőimitátor a nőemancipációért. Kardos Pál (szerk.). Magvető Kiadó, Budapest, 1985.

Ignotus: Emma asszony levelei. Egy nőimitátor a nőemancipációért. Kardos Pál (szerk.). Budapest: Magvető Kiadó, Budapest, 1985.

Margaret Atwood: Pénelopeia. Fordította Géher István. Palatinus Kiadó, 2007.

A világszerte nagy népszerűségnek örvendő kanadai írónő (A vak vérgyilkos, A szolgálólány meséje) egyedi hangulatú műve a legújabb kötete a Palatinus Kiadó Mítosz-sorozatának, mely korunk legkiválóbb szerzőinek írásait gyűjti csokorba, akik modern és maradandó irodalmi formában alkotnak újjá egy-egy mítoszt. A többszörösen jelölt és szinte minden évben a Nobel-díjra esélyesek között emlegetett szerző ebben a kötetében Odüsszeusz és Pénelopé mítoszát újítja meg izgalmasan eredeti formában. Az alaptörténetet mindenki ismeri: a trójai háborúban harcoló leleményes görög hűséges asszonya minden erejével azon van, hogy egyben tartsa a távol lévő Odüsszeusz ithakai királyságát, és eközben serdülő és egyre harcosabb fiával, Télemakhosszal is boldogulnia kell, valamint kordában kell tartania a kezére pályázó kérők hadát.

Atwood mítosz-regényében az asszony lesz az elbeszélő, férje kalandjai csupán hátteréül szolgálnak az izgalmas, játékos és szenvedélyes történetnek. A mű egyszerre hordozza egy filozofikusan bölcs görög dráma és egy ravasz modern regény vonásait.

Vissza az Atwood index-laphoz …

Palotai Boris (1904-1983) író …

írónő
1904. május 23. — 1983. szeptember 13.

Virginia Woolf (1882-1941) angol író

Virginia Woolf
angol író
1882. január 25. — 1941. március 28.

Kármán József (1769-1795): Fanni hagyományai. Mercator Stúdió, 2007.

Kármán József (1769-1795): Fanni hagyományai. Mercator Stúdió, 2007. [pdf]
karman_jozsef_fanni_hagyomanyai

Galgóczi Erzsébet (1930-1989) író …

Galgóczi Erzsébet húsz éve halt meg. 2009. május 20. 13:02 | Forrás: MTI – stop.hu
Galgóczi Erzsébet Emlékszoba – Bezerédj-kastély, Mébfőcsanak
Onagy Zoltán, sze, 05/20/2009: Galgóczi Erzsébet. Irodalmi Jelen.
A „leszbikus, kommunista” Galgóczi Erzsébet. Nyitott Műhely (Bp. XII., Ráth György u. 4.) Litera.hu
A magyar irodalom története 1945-1975: Galgóczi Erzsébet (1930-1989)
Filmtörténet online: Galgóczi Erzsébet
Galgóczi Erzsébet – port.hu
Berkes Erzsébet: Galgóczi Erzsébet. Új Mandátum Könyvkiadó, 2001.
Kiss Noémi: Az írói példakép. Anyakép? – Galgóczi Erzsébetről. Narancs XIX. évf. 36. szám – 2007-09-06

Doris Lessing …

Bényei Tamás: Szocreál és science fiction. A Nobel-díjas Doris Lessing alakváltozásai. Élet és Irodalom. 2007. október 19. 51. évfolyam, 42. szám

Mostanában nagyon gyakran úgy alakul, hogy az új irodalmi Nobel-díjas megnevezésekor a magyar irodalmi világ értetlenkedik vagy kínosan feszeng, hiszen újra és újra olyasvalakinek a neve hangzik el, aki itthon egyáltalán nem, vagy csak alig ismert. Így történt ez idén is, pedig Doris Lessing Nobel-díja korántsem volt váratlan: már évekkel ezelőtt az esélyesek között volt, és a nyugati világban évtizedek óta a legjelentősebb kortárs írók között emlegetik. Ahhoz az írónemzedékhez tartozik (Anthony Burgess, Muriel Spark, Iris Murdoch mellett), amelyből nálunk igazából csak William Golding vált ismertté. Hallatlanul gazdag és sokszínű életműve (húsznál több regény, sok kötetnyi kiváló novella, esszé- és riportkönyvek, méltán nagyra tartott önéletrajz) nem teljesen fehér folt Magyarországon, talán halványszürkének nevezhetnénk: az antológiákban feltünedező novellákon kívül három könyve jelent meg itthon, nagyjából húszévenként egy (először Eldorádó címmel négy kisregény, aztán első regénye, A fű dalol, s végül a nyolcvanas évek terméséből Az ötödik gyerek című rövid regény), ezek kiválasztása azonban, noha izgalmas szövegekről van szó, meglehetősen véletlenszerűnek tűnik, és a valódi világhírt hozó és megerősítő művek fordítása máig várat magára.

Tovább a teljes szöveghez …

Balla Zsófia: “Nőirodalom, mi az?” In: Lettre, 1997. tavasz 24. szám.

 “A női irodalom megjelölés többnyire a nők helyzetéről szól. Mennyire kiszolgáltatott mint cseléd az urának, mint gyermek a szülőnek, mint szerelmes a szerelmének, mint ember az indulatainak, vagy mint értelmiségi, mint fogyasztó, mint egy kisebbség tagja, mint beteg. Hogy mennyire szabad, mennyi joga és javadalmazása van, milyen életformát engedhet meg magának. A 20. század nők-írta irodalma arról is tanúskodik, hogy nem csak egy-egy nő állhat egy tehetséges férfi mellett támaszul, háttérként, mert e nélkül nehezen lehet munka, hanem fordított példa is akad, megtörténhet, mint Virginia Woolf esetében. Vagy, ez is modell: halálba kergeti a feleségét a másik dudás, mint Sylvia Plath esetében. Szándékosan nem említek magyar neveket, túl közeliek. Talán az sem véletlen, hogy az írónők újabban gyakorta egyedül élőek, ami valamennyire az írói létformából következik.”