A Demokrácia – Nő (Nők a civil társadalomban) konferencia, 1995. január 20.-22.

“A Demokrácia – Nő”
(Nők a civil társadalomban)
konferencia programja

1995. Január 20.-22.

AGRO HOTEL Budapest

(Normafa út 54.)

A konferencia támogatói:

League of Women Voters Education Fund
Soros Alapítvány
USIS (USA Információs Központja)
The United States INstitue of Peace

1995. Január 20. péntek

10-12h:Regisztráció

Résztvevô civil szervezetek, mozgalmak bemutatkozási lehetôsége poszteren, brosúrával, szabad, kötetlen tájékozódás a programjainkról.

11h:Sajtótájékoztató

12h:Ebéd és a konferencia ünnepélyes megnyitója

Köszöntôt mond:

Földvári Éva, a Soros Alapítvány Demokrácia-Nô Program vezetôje
Orna Tamches, a LWV Educational Fund Demokrácia Program vezetôje

14h:Plenáris ülés

Beszámoló a Demokrácia-Nô program amerikai tanulmányútról
(Dr. Petô Katalin)

A nôk helyzete Magyarországon a rendszerváltozás után (kihasznált és kihasználatlan lehetôségek)
(Tóth Olga, szociológus)

15h:Kerekasztal beszélgetés

Sikeres nôk – “férfi pályán”

A beszélgetés résztvevôi:

Daróczi Ágnes, MTV Patrin Magazin szerkesztôvezetô
Deák Andrea, pénzügyi tanácsadó, ügyvezetô igazgató
Hardy Ilona, ügyvéd, Hardy/Pintér ügyvédi iroda
Hegedűs Éva, PM helyettes államtitkár
Kucserka Vágó Mária, rendôrkapitány
Szolnoki Andrea, országgyűlési képviselô, fôpolgármester helyettes

A beszélgetést vezeti: Dombi Margit és Hámori Szilvia újságírók, a tanulmányút résztvevôi

17h:Kávészünet

A Folyamat Társaság képzôművészeti kiállításának megnyitója

18h: Kerekasztal beszélgetés

Együttműködés vagy verseny – nôk és férfiak a társadalomban

A beszélgetés résztvevôi:

Adamik Mária, feminista-szociológus
B. Gáspár Judit, pszichológus
Bozóki András, politológus
Donáth László, lelkész
Heller Ágnes, filozófus
Losonczi Ágnes, szociológus

A beszélgetést vezeti: Neményi Mária, szociológus a tanulmányút résztvevôje

20h: Fogadás az Agro Szálló éttermében

21h: Dzsesszkoncert: Lakatos Ágnes és együttese

Január 21. szombat

9.30h: Szekcióülések (vezetik a tanulmányút résztvevôi)

* Szociális szekció – önsegítô csoportok (Dr. Petô Katalin)
* Nyugdíjas nôk önkéntes tevékenységei (Huszár Júlia)
* Gazdasági szekció – nôk a gazdaságban, vállalkozásban (Hámori Szilvia)
* Politikai szekció – nôk részvétele a helyi és országos politikában (Schneider Magdolna)

11h: Kávészünet

11.30h: Szekcióülések folytatása

* Civil nôszervezetek (Neményi Mária)
* Segítés eszméje és gyakorlata a civil társadalmi kezdeményezésekben (Varsányi Erika)
* Etnikai, nemzetiségi kissebségek szekciója (Kozma Blanka)
* Speciális helyzetűek, képességűek és hozzátartozóik önsegítô csoportjai
(Barcy Magdolna)
* Oktatási szekció – állampolgári nevelés és nôi szerep szocializációja az oktatásban (Száva Eszter – Thun Éva)

A felsorolt szekciókon kívül igény szerint más témakörökben is szervezünk szekciókat (pl. környezetvédelem, nôk és az egészség, nôk és az erôszak stb.)

13h: Ebéd 14.30h: Készségfejlesztô csoportok I.
(a tanulmányút résztvevôi illetve más felkért szakértôk vezetésével)

* konszenzusteremtés-konfliktuskezelés
* lobbizás
* pénzszerzés (fund – raising)
* kampány szervezés
* médiakapcsolat, PR

16h: Kávészünet

16.30h: Készségfejlesztô csoportok II.
(a fenti csoportok megismétlése, illetve folytatása)

19h: Vacsora

20.30h: Videovetítés (Enyedi Ildikó: Az én XX. századom)

Január 22. vasárnap

9.30h Plenáris ülés

A csoportok beszámolója a szekciók tevékenységérôl. (Mi a közös az eddig elszigetelten tevékenykedô csoportok munkájában, milyen együttműködési formák lehetségesek, hogyan jönnek létre a hasonló szervezetek magyarországi hálózatai?)

11h: Kávészünet

11.30h: Záró dialógus

Hogyan segíthetô elô a nôk hangsúlyosabb társadalmi szerepvállalása?

A konferencia résztvevôinek közös értékelô beszélgetése

Moderátorok:

Földvári Éva és Varsányi Erika

13h: Búcsúebéd

Vissza

Pekingi Nyilatkozat, 1995

Pekingi Nyilatkozat

1. Mi, a Nők Negyedik Világkonferenciáján részt vevő kormányok,

2. 1995 szeptemberében, az ENSZ létrehozásának 50. évfordulóján, Pekingben gyűltünk össze

3. azzal az elhatározással, hogy az egyenlőség, a fejlődés és a béke ügyét valamennyi nő számára, az egész emberiség érdekében mindenütt előbbre vigyük;

4. a nők szavát meghallgatva és tudomásul véve szerepük és helyzetük különféleségét, tisztelettel adózva azoknak a nőknek, akik a nők felemelésében úttörő szerepet töltöttek be, s áthatva a világ ifjúságának reménységétől;

5. elismerve, hogy a legutóbbi évtizedben a nők helyzetének terén történt ugyan néhány fontos előrelépés, de ez a fejlődés egyenetlen volt, s a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségek és az előrehaladás legfőbb akadályai – súlyos következményekkel a világ népeinek jólétére – továbbra is fennmaradtak;

6. megállapítjuk, hogy e helyzetet egyre súlyosbítja a fokozódó – mind a nemzeti, mind a nemzetközi tényezőknek betudható – szegénység, amely a világ népei többségének életét, különösen pedig a nőkét és a gyermekekét nehezíti;

7. erőinek teljes elkötelezettséggel ezeknek a problémáknak és akadályoknak a le-küzdésére fordítjuk, hogy világszerte ily módon gyorsítsuk fel a nők előrehaladását és jogaik érvényesülését, tisztában lévén azzal, hogy ezek a célok a következő évszázadra is kiható, az eltökéltség, a remény, az együttműködés és a szolidaritás szellemétől inspirált, sürgős cselekvést követelnek.

ISMÉTELTEN KIFEJEZZÜK ELKÖTELEZETTSÉGÜNKET

8. a nők és a férfiak egyenlő jogai s az ezektől elválaszthatatlan emberi méltóság, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az emberi jogok egyéb, nemzetközi okmányaiban, így elsősorban a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről, valamint a gyermekek jogairól elfogadott egyezményekben, a nők elleni erőszak felszámolásáról, továbbá a fejlődéshez való jogról szóló nyilatkozatokban megfogalmazott célok és alapelvek iránt;

9. abban, hogy biztosítjuk a nők és a leánygyermekek emberi jogainak, mint minden emberi és alapvető szabadságjognak elidegeníthetetlen, szerves és oszthatatlan részének maradéktalan érvényesítését;

10. abban, hogy az egyenlőség, a fejlődés és a béke megvalósulásának érdekében támaszkodunk az Egyesült Nemzetek első konferenciáin és csúcstalálkozóin, így a nők helyzetéről 1985-ben Nairobiban, a gyermekek jogairól 1990-ben New Yorkban, a környezet védelméről és a fejlesztésről 1992-ben Rio de Janeiróban, az emberi jogokról 1993-ban Bécsben, a népesedés és a fejlesztés kérdéseiről 1994-ben Kairóban, a szociális fejlesztésről 1995-ben Koppenhágában tartott konferencián elért konszenzusra és haladásra;

11. továbbá abban, hogy teljes mértékben és hatékonyan megvalósítjuk a nők felemelkedés érdekében a jövő stratégiáit megfogalmazó Nairobi Konferencia ajánlásait;

12. abban, hogy támogatjuk a nők felemelkedését, jogaik érvényesítését a gondolat-szabadság, a lelkiismereti-, a vallás- és a hit szabadságának tekintetében is, ily módon járulva hozzá a nők és a férfiak erkölcsi, etikai, spirituális és intellektuális igényeinek egyéni és közösségi kielégítéséhez, biztosítva a számukra a teljes társadalmi önmegvalósítást, s azt a lehetőséget, hogy életüket saját törekvéseik szerint alakítsák.

MEGGYŐZŐDÉSÜK, HOGY

13. az egyenlőség, a fejlődés és a béke érdekében alapvető fontosságú a nők jogosítványainak kiterjesztése, az egyenlőség alapján álló jelenlétük a társadalom valamennyi szférájában, beleértve részvételüket a döntéshozatali folyamatokban és hatalmi pozíciókhoz jutásukat;

14. a nők e jogai emberi jogok;

15. az egyenlő jogok és esélyek, az egyenlő hozzájutás lehetősége az anyagi forrásokat, a család iránti felelősség egyenlő megosztása a férfi és a nő között, akárcsak kapcsolatuk harmóniája, alapvető fontossággal bír mind a férfi és a nő, valamint családjuk jóléte, mind pedig a demokrácia megszilárdítása szempontjából;

16. a szegénység tartós gazdasági növekedésen, társadalmi fejlődésen, a környezet védelmén és a szociális igazságosságon alapuló felszámolásának előfeltétele a nők bevonása a gazdasági és társadalmi fejlesztés folyamatába, továbbá azonos esélyük, teljes és egyenlő részvételük biztosítása e folyamatban, minthogy a nők és a férfiak egyaránt előremozdítói és haszonélvezői az emberközpontú és fenntartható fejlődésnek;

17. a nők jogosítványainak kiterjesztése szempontjából kardinális fontosságú minden nő azon alapvető jogának egyértelmű elismerése és kinyilvánítása, hogy egészsége valamennyi vonatkozásában, különösen pedig termékenysége tekintetében, saját maga döntsön;

18. a helyi, nemzeti és regionális béke elérése elválaszthatatlanul kapcsolódik össze a nők felemelésével, minthogy erejük alapvető jelentőségű a vezetés feladatainak megoldásában, a konfliktuskezelésben és a tartós béke megszilárdításának előmozdításában, minden szinten;

19. nélkülözhetetlen, hogy az olyan hatékony politikák és programok, köztük a fejlesztésre irányulók tervezése, megvalósítása és nyomon követése, amelyek fogékonyak a nemek sajátosságai iránt, és minden szinten elősegítik a nők felemelkedését, a nők teljes részvételével történjen;

20. a Cselekvési Program végrehajtásának és nyomon követésének előfeltétele, hogy e feladatok megvalósításában a civil társadalom valamennyi tagja, különösen pedig a nőket tömörítő csoportok és hálózatok, a különféle nem-kormányzati és közösségi szervezetek – autonómiájuk teljes tiszteletben tartásával és a kormányokkal együttműködve
– részt vegyenek;

21. a Cselekvési Program végrehajtása a kormányok valamint a nemzetközi közösség elkötelezettségét követeli meg. A nemzeti és nemzetközi kötelezettségek, így a konferencián elfogadottak vállalásával a kormányok és a nemzetközi közösség elismerik annak szükségességét, hogy a nők felemelkedését előmozdító akciók prioritást kapjanak.

ELTÖKÉLTÜK, HOGY

22. fokozzuk erőfeszítéseinket a nők felemelkedése érdekében a Nairobi Konferencián felvázolt, a jövőre vonatkozó stratégiai céloknak a század végéig történő elérésére;

23. biztosítjuk, hogy a nők és a leánygyermekek valamennyi emberi jog és alapvető szabadságjog élvezői legyenek, és hatékony intézkedéseket teszünk ezen jogok megsértése ellen;

24. minden szükséges intézkedést megteszünk a nőket és a leánygyermekeket sújtó megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolására és a nemek egyenlőségét, a nők
felemelkedését akadályozó gátak lebontására;

25. bátorítani fogjuk a férfiakat arra, hogy az egyenlőség megvalósítására irányuló tevékenységből teljes mértékben vegyék ki részüket;

26. előmozdítjuk a nők gazdasági függetlenségét, és felszámoljuk a nők folyamatos és fokozódó elszegényedését azáltal, hogy a szegénység strukturális okait a gazdasági szerkezet megváltoztatásával küszöböljük ki, és minden nő, így a vidéken élő – s a fejlesztési programokban lényeges szerepet betöltő – nők számára is a férfiakéval egyenlő mértékben biztosítjuk a hozzájutás lehetőségét az erőforrásokhoz, a termelési lehetőségekhez, a közszolgáltatáshoz;

27. elmozdítjuk az emberközpontú fenntartható fejlődést, beleértve a fenntartható gazdasági növekedést az alapfokú oktatás, az írni-olvasni tudás, a képzés és továbbképzés, illetve a lányok és asszonyok egészségügyi alapellátásának biztosítása révén is;

28. határozott lépéseket teszünk a nők felemelkedése érdekében a béke biztosítására, és elismerve azt a vezető szerepet, amelyet a nők a békemozgalomban betöltöttek, tevékeny részt vállalnak egy szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtandó, általános és teljes leszerelés megvalósítása érdekében, és támogatjuk az atomkísérletek multilaterális és hatékony nemzetközi ellenőrzéssel biztosított, átfogó betiltásáról szóló egyetemes egyezmény haladéktalan megkötésére irányuló, az atomfegyverek leszereléséhez és elterjedésük megakadályozásához hozzájáruló tárgyalásokat;

29. megakadályozzuk és felszámoljuk az asszonyok és lányok elleni erőszak minden formáját;

30. biztosítjuk a nőknek a férfiakéval egyenlő hozzájutását az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz, az azonos bánásmódot számukra e területeken, és előmozdítjuk a nők szexuális és családtervezési gondozásának, valamint felvilágosításának fejlesztését.

31. az emberi jogok minden területén támogatjuk és védelmezzük az asszonyok és lányok jogait;

32. fokozott erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy biztosítsuk az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat azoknak az asszonyoknak és lányoknak, akiknek felemelkedését sokféle akadály gátolja: faji, életkor, nyelvi, etnikai, kulturális vagy vallási tényezők, rokkantság vagy bennszülött voltuk;

33. biztosítjuk a nemzetközi jog tiszteletben tartását és – különösen az asszonyok és lányok védelmében – a humanitárius törvényekét;

34. gondoskodunk valamennyi korosztály lányai és asszonyai potenciális értékeinek teljes kifejlesztéséről, és biztosítjuk teljes és egyenlő jogú részvételüket egy jobb világ felépítésében, támogatva szerephez jutásukat a fejlesztés folyamatában.

ELTÖKÉLTÜK, HOGY

35. biztosítjuk a nők számára az egyenlő hozzájutási esélyt a különféle erőforrásokhoz, mint amilyenek a föld, a hitel, a tudomány és a technológia, a szakképzés, az információ, a kommunikáció, valamint a piacok, s ezzel felemelkedésük eszközeit, továbbá azon képességeik fejlesztését, amelyeknek révén – nemzetközi támogatás segítségével – mindezeknek haszonélvezői lehetnek;

36. biztosítjuk a Cselekvési Program sikeres végrehajtását, ami minden szinten komoly elkötelezettséget kíván meg a kormányok, a nemzetközi szervezetek és intézmények részéről. Mély meggyőződésünk, hogy a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem kölcsönösen függnek egymástól, és egymást kölcsönösen erősítő tényezői a fenntartható fejlődésben, amely a valamennyi ember jobb életminőségéért kifejtett erőfeszítéseinek keretét képezi. A fenntartható fejlődés előfeltétele egy olyan szociális fejlesztési politika, amely figyelembe veszi a szegények, s különösen a szegény sorban élő nők jogait a környezeti erőforrások kiaknázása során. Megállapítjuk továbbá, hogy a fenntartható fejlődés keretében a széles alapokon nyugvó és folyamatos gazdasági növekedés a társadalmi fejlődés és a társadalmi igazságosság fenntartásának feltétele. A Cselekvési Program sikeréhez szükség van továbbá az erőforrások nemzeti és nemzetközi szintű megfelelő mobilizálására, valamint arra, hogy a fejlődő országok részére, a rendelkezésre álló valamennyi finanszírozási mechanizmus útján, új és további erőforrások legyenek biztosíthatók, ideértve a nők felemelését szolgáló multilaterális, bilaterális és magán jellegű forrásokat, akárcsak a nemzeti, a szubregionális, a regionális és a nemzetközi intézmények fejlesztését szolgáló alapokat. Ugyancsak szükség van az elkötelezettségre, az egyenlő felelősség és azon esélyek, a nők és férfiak egyenlő részvételének biztosításához valamennyi nemzeti, regionális és nemzetközi testületben és politikai döntéshozó eljárásban, valamint a világ asszonyai iránti felelősségvállalásának megfelelő mechanizmusok kialakításához, illetve továbbfejlesztéséhez minden szinten;

37. a Cselekvési Program sikeres megvalósítását azokban az országokban is biztosítjuk, amelyekben a gazdaság átmeneti helyzetben van: ez az átmenet folyamatos nemzetközi együttműködést és támogatást követel meg.

38. Mi, a konferencián résztvevő kormányok, ezennel elfogadjuk a következő Cselekvési Programot, kötelezettséget vállalunk megvalósítására, biztosítva, hogy a nemek sajátosságaiból adódó problémák iránti fogékonyságot minden általunk kialakított politika és program tükrözze. Felkérjük az ENSZ-család tagjait, a regionális és a nemzetközi pénzintézeteket, minden ót és férfit, valamint – tiszteletben tartva az autonómiájukat – a nem kormányzati szerveket, a civil társadalom minden szektorát, hogy a kormányokkal együttműködve kötelezzék el magukat ezen Cselekvési Program megvalósításának előremozdítására.

E nyilatkozat a konferencián elfogadott Cselekvési Program bevezető része. Nyomtatásban megjelent: Ónodi Irén “A Nők IV. Világkonferenciája – magyar szemmel.” In Társadalmi Szemle, 1996/4. (Az eredeti szövegben a Cselekvési Program Akcióterv elnevezéssel szerepel. Az egyszer már kinyomtatott szövegben egyéb, érdemi nyelvi változtatást nem alkalmaztunk.)