Való Gábor: Nők a férfiak törvényhozásában. FigyelőNet, 2006. január 19.

A világ szinte valamennyi országában eltérő a nők és a férfiak aránya, Magyarországra a nők túlsúlya jellemző. A Központi Statisztikai Hivatal négy éve készült felmérése szerint 2001-ben félmillióval több nő élt hazánkban, mint férfi. A népességen belül elfoglalt helyzetük azonban nincs arányban a közéletben elfoglalt helyükkel: az országgyűlés 386 székéből jelenleg csupán harmincötöt (kilenc százalék) foglal el nő. Ez kettővel több az előző ciklushoz képest, és ha figyelembe vesszük, hogy a Horn-kormányban még negyvenhárom „honanya” volt, a helyzet javulásáról nem beszélhetünk.

Az Európai Unió régi tagországaiban vegyes képet látunk, nem mindenhol kedvezőbb a nemek aránya, sőt még a hazainál kedvezőtlenebb adatokkal is szembesülhetünk. Kifejezetten magas a nők aránya Hollandiában: az alsóház 150 képviselője közül 56 nő (37 százalék), a szenátus 75 tagja közül pedig 23. Németország is büszke lehet magára, mivel a Bundestag 614 képviselője között 195 hölgyet találunk, ami 32 százalékos aránynak felel meg. Kedvezőtlenebb a kép az Egyesült Királyságban, ott a 646 képviselő húsz százaléka, azaz 128 nő. Olaszország 612 alsóházi képviselőjének pedig mindössze alig több mint egy százaléka (hét) képviseli a gyengébb nemet. A régió országaiból Románia kétkamarás parlamenttel dolgozik. A 332 fős Alsóház 37 női képviselőt számlál, az arány a felsőháznál 137-8, szintén a férfiak javára. Szlovéniában azonban a kilencven képviselőből tizenkettő nő.